A mélység titka – Élő kijutós beszámoló

Szerző: Bobb, beküldve: 2017. október 27. péntek 02:46

Meghívást kaptam a Mystery Games új szabadulószobájába, ami “A mélység titka” nevet kapta. A meghívásnak örömmel tettem eleget, és nem bántam meg. Lássuk milyen az ország (minden bizonnyal) legszebb élő kijutós játéka!

Szóval milyen?

Jó.

 

Rendben, ennyivel nem úszom meg.. A Mystery Games ezzel együtt már négy élő kijutós játékot üzemeltet különféle témákban. Ezek a maja civilizáció, az (ókori Egyiptom témájú) múzeum, valamint egy középkori alkimistaműhely. És természetesen az új, tengeralattjáró témájú. Mi a közös ezekben?

Nagyon nehéz téma mindegyik a kivitelezés szempontjából!

Rengeteg eszköz, dekoráció szükséges, hogy minél inkább elhigyjük, hogy ott vagyunk a helyszínen, és egy valódi kaland részesei lehetünk. Nincs kiábrándítóbb egy kijutós kedvű játékos számára, ha az adott játék egyszerűen gagyi, és egy pillanatig sem tudjuk beleélni magunkat az eseményekbe.

Na, a tengeralatti küldetésben ez a veszély nem fenyegetett. Első megdöbbenésem a játék kezdete utáni másodpercekben következett, amikor körbenéztem a tengeralattjáró belsejében. Próbálom a lehető legpontosabban visszaadni az érzést, ami akkor átfutott rajtam:

EZ DURVA!

Nem voltam még minden magyarországi élő kijutósban, de ehhez fogható környezettel még nem találkoztam. A körülöttem lévő két tonna vas és acél kifejezetten hatásosan hitette velem el, hogy éppen a tenger mélyén tengődöm. Persze nem mindenféle ócskavasról van szó, hanem valódi (legalábbis nagyon annak tűnő) tengeralattjáró berendezésekről, csövekről, tartókról, vasajtókról, és egyéb steampunk nyalánkságokról.

Képet erről nem tudok közölni, hiszen ez a mélység titka (ennyi volt a beszámolóban a szóviccbűnözés, ígérem).

A tengeralattjárón kívül (valójában az oldalában) lévő steampunk akváriumról viszont készíthettem képet:

Remélem a kép elég bizonyíték, hogy nem túlzok.

Elég volt már a külcsínyből, milyen a játékélmény?! – kérdezhetitek jogosan.

Nos, lássuk csak… Jó. Ez is jó. Tényleg. Előre figyelmeztettek minket, hogy ez egy nehéz szoba. E szavak hallatán nem kaptam azonnali pánikrohamot, hiszen tapasztalt játékosként úgy gondoltam, hogy nem tud gondot okozni semmilyen fejtörő.

Sajnos tudott, nem tudtuk segítség nélkül végigjátszani. Egyetlen mentségünk, hogy állítólag a túlnyomó többség hasonlóan jár. A játék tényleg nehéz. Számos esetben okosan nehéz, de néhány helyen inkább bosszantóan.

Tervezési szempontból fontos lenne az olyan feladványok elkerülése, ahol pontosan ugyanolyan hosszúságú és típusú sorozatot kell megfejteni. Azért problémás, mert például egy háromjegyű számra ha megtaláljuk az utalást, és több helyen is kell háromjegyű szám, akkor frusztráló azon próbálkozni, amelyikhez nem tartozik. Ha már megvan valaminek a megoldása, akkor legyen egyértelmű, hogy hol kell felhasználni!

Kettő másik esetben rájöttünk a megoldásra, csak egyszerűen nem láttuk. Egyszer túl messze volt (és nem lehetett közelebbről nézni), a másik esetben pedig túl sötét volt azon a helyen, ahonnan valamit le kellett olvasnunk, így még segítséggel is alig találtuk.

Azt hiszem, ha válogatott középkori kínzásokkal próbálnátok rábírni, akkor se nagyon tudnék a játékmenettel kapcsolatban több dologba belekötni. Jó volt használni az eszközöket, a félrevezetések és vakvágányok itt végre nem voltak zavaróak, hanem megteremtették azt a természetes környezetet, ahol nem azt érzi az ember, hogy minden csak azért van, hogy kijussunk.

Ha már kijutás… Valójában nem is kijutnunk kellett. Nézzük a hivatalos sztorit:

Több száz hajó tűnt el nyomtalanul értékes rakományával együtt a térségben. A helyi szóbeszéd szerint egy titokzatos mélytengeri lény tartja rettegésben a vizek járóit és azokat, akik mégis odamerészkednek, lerántja a sötét mélybe. A hadsereg megbíz Benneteket, a Nautilus legénységét, hogy fejtsétek meg a rejtélyt.

Nem lövök le semmilyen poént azzal, hogy a rejtély megfejtése a vízi szörny semlegesítését jelenti. Ha ez sikerül, a küldetés sikeres és kijuthatunk a tengeralattjáróból.

Elsőre le sem esett, hogy sikerült a küldetés, külön szólni kellett nekünk, hogy végeztünk . A végére elférne valami nagy durranás, nyögés, jajveszékelés (mármint a szörny részéről). Persze a víz alatt a legritkábbak az efféle hangok, de enélkül nincs meg a trigger, amitől érezzük, hogy vége, sikerült.

Óriási élmény végigjátszani a tengeralattjáróban a történetet, minden bizonnyal az egyik legmeghatározóbb kijutásom lesz egy darabig. A néhány apróságot leszámítva nagyon okosan vannak felépítve a feladatok és a kapcsolódások. Nagyon jó, hogy sokkal interaktívabb a helyszín (húzni, tolni, nyomni, csavarni, forgatni, tekerni, nyitni kell ezerrel), mint egy átlag élő kijutósban, ahol inkább az n+1. lakat kinyitásán van a hangsúly.

Nem átallom leírni, hogy ez most 2017-ben az egyik legjobb kijutós élmény Budapesten. Ha a játékosok visszajelzései alapján kijavítják a leggyakoribb buktatókat és félreértéseket, akár A legjobb díjat is megkaphatná. Úgy tudom, hogy viszonylag ritka, ha egy élő kijutós módosít az algoritmuson, pedig nagyon értékes információkhoz lehet hozzájutni a visszajelzésekből. Igaz, hogy összekuszálná kicsit az időket és a rekordokat, de talán ez feláldozható a játékélmény oltárán.

Ha már oltár, akkor mindenképp próbáljátok ki ezt az oltári játékot Budapesten az Oktogon mellett.

Erősen ajánlott.

Időpontfoglalás

7 votes, average: 5,00 out of 57 votes, average: 5,00 out of 57 votes, average: 5,00 out of 57 votes, average: 5,00 out of 57 votes, average: 5,00 out of 5 (7 szavazat, átlag: 5,00 a maximum 5 pontból)
A szavazáshoz be kell lépned.
Loading...

Egy hozzászólás

  1. avatar Pepita
    Küldve: 2017. október 27. péntek at 11:00 | Permalink

    Köszi a beszámolót. Visszarepítettél a gyerekkorba, amikor meseolvasás közben a saját fantáziámra hagyatkoztam és kedvemre kiszínezhettem a történetet.
    Nem mindennapi átélni egy ilyen kijutóst, klassz lehetett. :)

    VálaszVálasz

Szólj hozzá

Hozzáaszóláshoz be kell lépned.